Érdekes, hogy az állítólag baloldali Karácsony Gergely „sarcnak” nevezi a szegényebb települések támogatását

„A kormány csődbe akarja lökni a fővárost, de mi nem az állami költségvetés lyukait akarjuk foltozni, hanem a budapestieket szolgáljuk” – írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely a szolidaritási hozzájárulásról szóló vitával kapcsolatban, amely a főváros és a kormány között jött létre az elmúlt években.

Budapest főpolgármestere előszeretettel láttatja úgy a helyzetet, mintha a fővárosra kivetett „sarc” a kormánynál landolna. Egy másik bejegyzésében egyenesen úgy fogalmazott, „nem a kormány finanszírozza Budapestet, hanem Budapest finanszírozza a kormányt”. Az elvileg baloldali politikus azonban nem bontja ki az igazság minden részletét. Nem is tenne jót a szociális érzékenységet sugárzó imidzsének, ha kihangsúlyozná, hová jut valójában a főváros befizetése, melyet nem véletlenül neveznek szolidaritási hozzájárulásnak.

Alapvető feladatokra megy a segítség

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke még márciusban szólította fel Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy hozza nyilvánosságra, hová kerül a befizetett szolidaritási hozzájárulás. Gémesi azt bizonygatta közleményében, „miközben az elvonás jogcíme »szolidaritási hozzájárulás« – közel másfél ezer önkormányzat, köztük leginkább falvak, de bizony városok mégis arra panaszkodnak, hogy nem bővülnek az állami újraelosztásból sem a működési, sem a fejlesztési forrásaik”. Az viszont írásából nem derült ki, honnan vette a másfél ezres számot, amire hivatkozott. Sőt, Gémesi ennél is tovább ment, amikor azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem mutatkozik meg a Magyar Falu Program keretösszegén sem, ezzel is azt sugallva, hogy a nehezebb sorsú falvak valójában nem is kapják meg az összeget.

Csakhogy válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium felhívta a figyelmet, a Magyar Falu Programra szánt forrásokat, ahogy korábban, úgy jelenleg sem a szolidaritási hozzájárulás bevételei finanszírozzák.

Azok az önkormányzatok, amelyek jelentős iparűzési adóbevétellel rendelkeznek – így Gödöllő is –, arányosan hozzájárulnak a kisebb bevételű települések működéséhez – mutatott rá közleményében az NGM.

„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének levelében felvetett kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere nem elvonás, hanem egy igazságos újraelosztási mechanizmus, ami biztosítja, hogy minden önkormányzat megfelelő forrásokhoz jusson kötelező feladatainak ellátására. A befizetett összegek nem vesznek el, hanem a központi költségvetésen keresztül a helyi önkormányzatok támogatását szolgálják” – húzta alá a tárca.

Az, hogy mi egy önkormányzat kötelező feladata, az önkormányzati törvény szabályozza, de egyáltalán nem rugalmatlanul.

„Településtípustól függően rendkívül sokféle lehet a kötelező feladat, 

egészen a fővárosig, amelynek az önkormányzati törvény (egyetlenként) előírja a tömegközlekedés megszervezésének kötelezettségét – és ehhez szintén egyetlenként állami forrást is biztosít” – fejtette ki megkeresésünkre Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója.

Nem Karácsony Gergely bosszantására találták ki, hiszen világszerte alkalmazzák

A szolidaritási hozzájárulás célja „segíteni azokat a vidéki településeket, amelyek nem tudnak elég adóbevételt termelni, hogy alapvető közszolgáltatásokat biztosítsanak. Ez így van rendjén. A kérdés inkább az: 

– írta néhány hete Facebook-bejegyzésében a Budapest Műhely.

A posztban arra is rámutattak, hogy a 

nemcsak az Európai Unió Kohéziós Alapja épül erre az elvre, de Németországban, Spanyolországban és Franciaországban is alkalmazzák a szolidaritási hozzájárulás valamilyen formáját.

Sőt, a Budapest Műhely egy ezzel kapcsolatos háttéranyagából kiderül, hogy a világ más részein is bevett gyakorlat, például Japánban, Brazíliában vagy Kanadában. A magyar változattal kapcsolatban kifejtik, hogy „2017-től vezették be az önkormányzatok közötti szolidaritási hozzájárulást, amely keretében a magas adóbevételű (jellemzően gazdagabb, iparűzési adóban erős) települések befizetnek a központi költségvetésbe, ahonnan aztán a kisebb bevételű önkormányzatok kiegészítő támogatást kapnak.”

Márpedig 

az elérhető adatok szerint, a növekedés mértéke meghaladta a szolidaritási hozzájárulás terhét is, amit a főváros 2023 óta részben vagy teljesen megtagadott befizetni.

A Budapest Műhely szerint 

Mint írják, az úgynevezett „Länderfinanzausgleich (tartományi pénzügyi kiegyenlítés) például Németországban azon az alkotmányos elven nyugszik, hogy »az életkörülmények egyenértékűségét« biztosítani kell országszerte. Tehát az elméleti háttérben itt is a horizontális szolidaritás elve áll: 

A tanulmányból kiderül, hogy 2023-ban összesen 18,3 milliárd eurót osztottak újra a német tartományok között e rendszer révén.

Értelmes viták vagy politikai játszmák?

Érdekesség, hogy – miként arra a Budapest Műhely rámutat – ugyan a német példa bizonyítja, hogy a horizontális szolidaritásnak intézményesült formája is lehet, ott sem konfliktusmentes a folyamat, hiszen 

A Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás körül is van pereskedés. A főpolgármestert támogató DK-s, párbeszédes és MSZP-s képviselők a Podmaniczky Mozgalom és a Tisza Párt szavazataival együtt olyan költségvetést fogadtak el 2025-re, amely nem számolt a költségvetési törvényben megállapított szolidaritási hozzájárulás teljes összegével. Sára Botond, Budapest főispánja a Kúriához fordult arra hivatkozva, hogy a büdzsé jogellenes, mivel annak értelmében a szociális hozzájárulási adóból csupán 39 milliárd forintnyit fizetne be Budapest, további 50 milliárdot pedig nem. A Kúria legutóbb úgy döntött, hogy a főváros július 1-jével köteles módosítani a költségvetését, belefoglalva a hozzájárulási adó teljes mértékét.

A Magyar Államkincstár a Kúria döntése után több mint tízmilliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról, ám friss hír, hogy a Fővárosi Törvényszék helyet adott a fővárosi önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelmének és elrendelte, hogy a kincstár fizesse vissza a pénzt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy Karácsonyék joggal nem fizették be eddig a hozzájárulás teljes összegét, csupán annyit, hogy a pereskedés végéig nem lehet azt beszedni.

Az előbbire példa, hogy Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András nemrég bejelentette, a Megyei Jogú Városok Szövetsége megfogalmazott egy szakpolitikai javaslatot a szolidaritási hozzájárulás rendszerének átalakítására. A polgármester azt is kifejtette, bíznak abban, hogy a javaslat megkapja a támogatást, de addig is eleget kell tenni a kötelezettségeiknek.

„Annak a kérdése kifejezetten tűri a vitát, hogy milyen legyen ez az újraelosztási rendszer, hogy a jelenlegi vajon jó-e, de az egészen biztos, hogy a jobb jövedelemtermelő képesség viszonylag ritkán az önkormányzat vagy a település működésében, ez irányban kifejtett munkájában, és nem fekvésében, vagy egyéb, személyes ráhatást nélkülöző tényezőkben keresendő” – vélekedett a Mandinernek nyilatkozva Kőrösi Koppány.

A szakértő megjegyezte, erre nyújt kiváló megoldást minden ilyen rendszer – például az Európai Unió kohéziós politikája, amely ugyanezen az elven alapul.

Magyarán egyes települések szerencsésebb helyre „születtek”, mint mások, ezt az egyenlőtlenséget pedig ki lehet valamelyest egyenlíteni. Ez egy baloldali politikus számára különösen szimpatikus magyarázat is lehetne – kivéve, ha ő vezeti az egyik legszerencsésebb várost az országban és politikailag jövedelmezőbb számára kommunikációs háborút folytatni a kormánnyal.

Nyitókép: MTI/Ilyés Tibor